AUTÓAKKUMULÁTOROK TÖLTÉSE – ÍGY CSINÁLJA HELYESEN!
A gyakori rövid távú közlekedés, a gyakori megállás és elindulás, a mínuszok és a kiegészítő elektromos fogyasztók csökkentették az akkumulátor indítási teljesítményét. Az akkumulátor meghibásodásának elkerülése érdekében azt legalább tavasszal és ősszel fel kell tölteni.
A gyakori rövid távú közlekedés, a rendszertelen vezetési profilok gyakori megállással és elindulással kombinálva, a naponkénti hidegindítás az elmúlt tél rendkívül alacsony hőmérsékletei mellett, a kiegészítő elektromos fogyasztók, mint például az ülésfűtés, az állóhelyzeti fűtés, illetve a hátsó szélvédő fűtés, minden egyes indítást és utat követően egyre jobban csökkentették az akkumulátor energiaszintjét.
Általánosságban érvényes az akkumulátor töltésére:
A nyugalmi feszültséget feltétlenül meg kell mérni akkumulátorteszterrel vagy feszültségmérővel. Ügyeljen arra, hogy az akkumulátort azonnal fel kell tölteni, amint nyugalmi feszültsége eléri a 12,5 V-os határértékét. Ahhoz, hogy akkumulátorteszterrel vagy feszültségmérővel meg lehessen mérni a nyugalmi feszültséget, a (generátorral végzett belső, illetve a töltőkészülékkel végzett külső) feltöltést követően kb. 5 órát kell várni, illetve legalább 1 órán keresztül nem szabad az akkumulátort kisütni.
HOGYAN MŰKÖDIK A START/STOP RENDSZER?
Az autóipar célja az üzemanyag-felhasználás és ezáltal a károsanyag-kibocsátás további csökkentése. Az uniós előírás értelmében 2020-tól a CO2-kibocsátás nem lehet több 95 g/km-nél. Ebből kifolyólag az Európában gyártott autók nagy részét start/stop automatikával vagy alternatív hajtásrendszerrel szerelik fel. Az új járművek több mint 70%-a már ma is rendelkezik start/stop automatikával, hogy megfeleljenek a fenti üzemanyag-megtakarítási előírásoknak.
A start/stop rendszer működése
Álló helyzetben (pl. piros lámpánál) a start/stop automatika önműködően leállítja a motort, amikor megálláskor a kuplung- vagy a fékpedálra lépünk, majd újraindítja, amikor felengedjük a pedált. Ezáltal a start/stop rendszer csökkenti az üzemanyag-felhasználást, különösen a városi közlekedésben. A környezetvédelmi szempont és a gazdaságosabb működés miatt a start/stop rendszer minden járműosztályban gyorsan terjed.
Start/stop automatikával felszerelt járművek esetében alapvetően két különböző akkumulátortechnológiát alkalmaznak (AGM, ill. EFB):
AGM (Absorbent Glass Mat, abszorbens üvegszálas): az üvegszál felszívja és így megköti a savat
EFB = (Enhanced Flooded Battery, továbbfejlesztett nedves akkumulátor): a ciklusálló indítóakkumulátor
AGM akkumulátor
Az AGM-technológiát (Running Bull AGM) elsősorban a legnagyobb energiafogyasztású és fékenergia-visszanyeréses start/stop rendszereknél alkalmazzák. Elsősorban a közép- és felső kategóriástól a luxus osztályú járművekig bizonyul optimális megoldásnak.
Egy üvegszálas elválasztó felszívja a savat, miközben elegendő szabad pórussal rendelkezik ahhoz, hogy lehetővé tegye az oxigén diffúzióját a pozitív lemeztől a negatív felé. A negatív lemezen az oxigén az ólommal ólom-oxidot alkot. Ez az ólom-oxid a kénsavval ólom-szulfátot alkot, és a folyamat melléktermékeként víz képződik. A töltés során az ólom-szulfát ismét ólom fémmé alakul. A végeredmény: nincs vízveszteség!
Ha azonban a túl magas töltőfeszültség vagy az extrém magas hőmérséklet miatt túl sok gáz képződik, előfordulhat, hogy nem tud az összes gáz rekombinálódni. Az akkumulátorban a nyomás folyamatosan nő, amíg a biztonsági szelepek ki nem nyílnak.
A hagyományos nedves akkumulátortól való szerkezeti különbségek:
1. Megerősített oldalfalakkal ellátott akkumulátordoboz: a behelyezett lemezek és a rekombináció által keletkezett nyomás felvételére.
2. Speciális csavaros dugók: túlnyomás elleni szeleppel, amely megakadályozza az akkumulátor felrobbanását pl. túltöltés esetén.
3. Speciális AGM-elválasztók: a legnagyobb pontossággal, üvegszálas réteggel készültek, lévén, hogy az elválasztók optimális kompressziója és telítettsége az AGM-akkumulátor kifogástalan működésének két alapfeltétele.
4. Több ólom felhasználásával készült: erre azért van szükség, mert a nedves akkumulátorral ellentétben itt nincsenek „savtartályok”.
EFB (továbbfejlesztett nedves akkumulátort)
nagy energiaigényű és egyszerűbb start/stop rendszerrel felszerelt járművekhez
Az EFB-akkumulátor a hagyományos nedves akkumulátor továbbfejlesztett változata. Az aktív anyagot speciális adalékok, valamint textil betét (segítségével biztonságosabban a helyén tartja.
Menetprofiltól függően (rövid távok, gyakori megállás és elindulás stb.) egy hagyományos nedves akkumulátor ilyen felhasználás mellett az extrém magas ciklikus terhelés miatt pár hónap alatt tönkremenne.
Az EFB-akkumulátort a haszongépjárművek körében is használják, különösen a távolsági forgalomban használt tehergépjárművekhez, melyeknek az egyre több és jobb kényelmi funkció miatt a legnagyobb az energiaigénye, valamint a tehergépjármű hátuljába beépített akkumulátor esetében az extrém rezgésállóság is fontos szempont.
Semmiképpen ne szereljen hagyományos nedves akkumulátort olyan, start/stop funkcióval rendelkező járműbe, amelyet gyárilag AGM, illetve EFB akkumulátorral szereltek fel.
Mit kell tenni télen a motorakkumulátorral ?
1. A szezon végén vegye ki az akkumulátort a motorból, és egy szabályzott töltővel töltse fel. Ha a kiszerelés nem oldható meg, az akkumulátorsarukat akkor is vegye le az akkumulátorról.
2. Ha szabályzott töltője van, akkor a töltő akár egész télen is az akkun maradhat. Ilyenkor pótolja az önkisülést, illetve megakadályozza a szulfátosodást.
3. Ha nem lehetséges, hogy az akkumulátor egész télen töltőn legyen, akkor néhány alkalommal csatlakkoztasson rá egy szabályozott akkumulátor töltőt.
Ha a fentieket biztosítja, akkor akkumulátora tavasszal is indításképes lesz.